Szent László pénze - avagy a Nummulitesz

Képzeljétek, Magyarországon rengeteg pénz van! Csak kővé válva....:)

A népnyelv,  az itthon egyik leggyakoribb ősmaradványt a Nummuliteszt Szent László pénzének nevezi.

Ahogy Főzy István és Szente István (egykori tanáraink) könyvében a "Kárpát medence ősmaradványai" című könyvben is olvashatjuk, a Nummuliteszhez köthető legenda középkori eredetű. "Több változatát is lejegyezték. Ezekben Szent László(1040-1095) vagy Szent István (975-1038) a pogányokkal vívott csatában pénzt szórt az őket üldöző ellenség elé, az ellenség kezében azonban kővé vált az arany.

Egy másik, a magyar vitézekre nézve talán kevésbé előnyös változat szerint az üldözött pogányok szórták el a pénzt, és a király nem akarta, hogy katonái a hadakozás folytatása helyett megálljanak azt fölszedegetni. Ezért az aranyakat kővé változtatta. Az utóbbi történet ugyancsak mély emberismeretre vall. Lehetséges, hogy a legenda német eredetű, és Gizella bajor hercegnő (980 körül-1059?) kíséretével jutott el hazánkba. Az sem kizárt azonban, hogy a Kárpát-medencében keletkezett.

A helyenként valóban tömegesen gyűjthető kövületekre, illetve a mondára utalnak az egymással szomszédos Pénzesgyőr és Bakonyszentlászló települések nevei is.

A nummuliteszek különös alakja nem csak a Kárpát-medencében gondolkodtatta el a velük találkozókat. A maradványok eredetét mindenütt legendák és mesék övezik: Spanyolországban például a csatában megvert, menekülő szaracénok pénzének, Franciaországban Szent Péter vagy Szent Bonifác pénzének hívják."